ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS

Vádirati tényállás: 

I.

A vádlott 2000-ben történt nyugdíjba vonulásáig rendőrként teljesített szolgálatot, ezt követően biztonsági őrként dolgozott különböző munkahelyeken. A vádlott feleségével három gyermeket nevelt, a legkisebb folyamatos felügyeletet és gondozást igényelt. A házastársak 2002-ben házépítéshez deviza alapú kölcsönt vettek fel. A hitelválságot követően a vádlott és családja a közös tulajdont képező ingatlan után a megemelkedett törlesztő részleteket nem tudta fizetni, ezért 2010-ben Sopronba költözött és megkísérelt megállapodni a kölcsönadó bankkal a ház eladásáról és az elszámolásról, ami nem járt eredménnyel. 2014-ben a vádlott felesége anyagi okok miatt visszaköltözött a Pest megyei házba, ahova később a vádlott is beköltözött, belépett a polgárőrségbe és biztonsági őrként helyezkedett el. 2011-ben a tartozások miatt végrehajtási eljárás indult a vádlott és felesége ellen, ezen felül a végrehajtói iroda ingatlanárverést tűzött ki az ingatlanra. A vádlott 2018. május 2-án jelentkezett az inárcsi önkormányzatnál, hogy segítséget kérjen a lakhatásuk megoldásával kapcsolatban, illetve ekkor kért segítséget a családsegítő szolgálattól is. Az inárcsi kirendeltség családsegítője, a későbbi sértett 2013 óta dolgozott ebben a munkakörben. Miután a vádlott felvette vele a kapcsolatot, több módon is megpróbált lakhatási lehetőséget szerezni a vádlottnak és családjának, segélycsomagot is intézett nekik, azonban nem tudott azonnal beköltözhető átmeneti otthont szerezni számukra. A vádlott 2018. július 10-én bement a polgármesteri hivatalba és magával vitte a végrehajtással kapcsolatban rendelkezésére álló dokumentumokat. A polgármesteri hivatal szociális ügyintézője telefonon egyeztetett a sértettel, aki tájékoztatta a kolléganőt arról, hogy a vádlott és családja csak szeptembertől költözhet arra a helyre, amit talált nekik, addig viszont a családnak magának kell megoldania a lakhatást. Abban maradtak, hogy a vádlott megpróbál helyet találni és másnap bemegy a sértetthez egyeztetni. Aznap délután a vádlott felesége közölte férjével, hogy azon a héten el fog költözni a gyerekekkel az addig közösen használt ingatlanból a rokonaihoz. A vádlott egész éjjel járkált a házban, majd 2018. július 11-én reggel 8 óra körül bement a családsegítői irodába a sértetthez, aki egyedül dolgozott az épületben. Az irodahelyiségben pontosan meg nem határozható okból szóváltásba keveredtek egymással, majd a vádlott elővette a táskájából a kihajtva 23 cm hosszú, fanyelű bicskáját, melyet rendszeresen magánál tartott és két alkalommal nyakon szúrta a sértettet, aki rövid idő alatt elhunyt. Ezt követően átment a közelben levő polgármesteri hivatalba és közölte a hivatal szociális ügyintézőjével, hogy megölt valakit és hívja a rendőröket. A vádlott a helyszínen megvárta a hatóságot.

II.

A vádlott abban az időszakban, amikor rendőrként dolgozott, megszerzett 28 és még 4 db kaliberjelű töltényt, melyek lőszernek minősülnek. Ezen lőszereket nyugdíjba vonulása után nem adta le, hanem házában, egy elzárt fegyverkazettában tartotta az engedély nélkül tartható gáz-riasztófegyver és a hozzá tartozó töltények mellett. A lőszereket a 2018. július 11. napján tartott házkutatás során megtalálták. A vádlottnak lőfegyver és hozzá tartozó lőszerek tartására engedélye nem volt.